Az EFT egy jól ismert humanisztikus szemléletű pszichoterápiás megközelítés, amit a 80-as években alakítottak ki párhuzamosan a felnőtt kötődés tudományának fejlődésével. A módszer a személyiség és az intim kapcsolatok kialakulásának pszichológiai elméletén alapul. Ez a tudományos áttörés tágította a tudásunkat az egyéni diszfunkciókról és egészségről, illetve a romantikus kapcsolatok, párkapcsolatok és családi viszonyok természetéről. A kötődéselmélet szemszögéből az emberekre úgy tekinthetünk, mint veleszületetten kapcsolódási igénnyel rendelkező, társas lényekre. E kapcsolati igényeink mentén mindannyian kapcsolatban fejlődünk, ezáltal huzalozva vagyunk a kötődésre. Az EFT modelljének középpontjában az érzelmek és az érzelemszabályozás állnak, amelyek az egyéni élményvilág kulcsfontosságú szervező elemei, emellett az EFT nagy hangsúlyt fektet a kapcsolaton belül, a párok között megjelenő interakciókra. Az EFT egy hatástanulmányokkal alátámasztott, bizonyítottan hatásos módszer a párokkal való munkában, de poszt-traumás stressz, szorongásos zavarok, depresszió kezelésében (EFIT) és családterápiában (EFFT) is használják. Az EFT modelljén keresztül a gyakorlatba ültethetjük át a kötődés tudományának elveit és felismeréseit az egyének, a kapcsolatok erőforrásaira alapozva. Az EFT támaszkodik a kapcsolati és rendszerszemléletű pszichoterápiás megközelítésekre és technikákra. Ötvözi a kötődéselméletet (Bowlby), a humanisztikus terápiát (Carl Rogers) és a pár- és családterápiák alapját jelentő rendszerszemléletet (pl.: Salvador Minuchin). Ezáltal idéz elő változást az alapvető egyéni kapcsolati dinamikában és akár az egyéni önismeretre is jelentős hatással lehet. Az EFT-re irányuló hatástanulmányok és kutatások vizsgálták többek között a módszer eredményességét és hatékonyságát, illetve a változás folyamatának jellegét is párok esetében.

A probléma felvázolását követően azonosítjuk a párkapcsolatban gyakran megjelenő, forgatókönyvszerűen ismétlődő interakciókat, vagyis azt, hogy mi történik a párok tagjai között. Ennek részeként az is cél, hogy az esetlegesen felmerülő viták lecsillapodjanak, mert itt kirajzolódnak a párkapcsolat viselkedés mögötti egyéni motivációk és elsődleges, illetve másodlagos érzelmek. Az EFT megközelítése szerint ezeket az ismétlődő interakciókat állítjuk a középpontba, ezáltal kirajzolódik egy interakciós ciklus, ami egy forgatókönyvhöz hasonlítható és általában ismétlődni szokott. A terápia középpontjába nem az egyéni viselkedést vagy valamelyik személyt állítjuk, hanem az interakciók rejtett szintjeinek megértésén keresztül az említett negatív (vagyis megváltoztatandó) ciklusokra tekintünk rá. Az eddigi minták ezek alapján új jelentést kapnak és kirajzolódnak az érzelmi történések és a pár tagjainak szükségletei is megfogalmazódhatnak. Következő lépésként a terapeuta segítségével újfajta módon tudják a pár tagjai megfogalmazni tapasztalataikat, kifejezni párkapcsolati és kötődési szükségleteiket és erre alapozva pozitív interakciókat képesek kiépíteni, amikből utána pozitív, immár a szükségleteket is figyelembe vevő pozitív interakciós ciklusok jönnek létre. Mindezt a folyamatot a terapeuta aktívan kíséri és facilitálja az újfajta kommunikáció kialakítását és a pozitív interakciós ciklusok létrehozását és stabilizálását, amelyet a pár tagjai egy idő után a terapeuta jelenléte és aktív segítsége nélkül is képesek lesznek működtetni a magánéletükben. A terapeuta aktív jelenléttel, egy strukturált keretet követve segíti a tapasztalatok összegzését, megfogalmazását, kifejezését és egymásnak való átadását. A cél, hogy új megoldások jöjjenek létre a régi problémákra, amelyeket a terápia záró szakaszában az elért eredményeket megerősítjük, az új kommunikációs módokat stabilizáljuk.

Bár természetesnek tűnhet, hogy minden pszichológiai módszer foglalkozik az érzelmekkel, azonban a pár- és családterápiás megközelítések kezdetben még kevés hangsúlyt helyeztek az érzelmek szerepére. Míg más gondolkodási keretekben gyakran a gondolatok és a hiedelmek, a viselkedés, vagy éppen a családi szerepek állnak a munka fókuszában, addig az EFT előtérbe helyezi az érzelmek jelentőségét, sajátos logikáját. A sokszor kevésbé egyértelmű vagy nehezebben kifejeződő érzéseket ugyanúgy a párkapcsolati interakciók részének tekinti. A mindennapi konfliktusokban tettenérhető érzelmek feltérképezése és jobb megértése után az EFT speciális, empirikus tapasztalatokra épülő technikákkal segíti az ezekkel való munkát és a konfliktusok feloldását. Az EFT tehát a kulcsfontosságú érzelmek kibontását tekinti a változás központi elemének, mivel ez kölcsönösen újfajta érzelmi és viselkedéses válaszokra ösztönzi a párok tagjait.

A párkapcsolati ciklusok alatt mindazt értjük, ami két személy között zajlik, látható vagy kevésbé látható (tudatos vagy nem tudatos) módon. Egy párkapcsolatban általában a másik viselkedésére figyelünk leginkább, de közben intenzív érzéseket is átélünk és észlelünk a másikon. A ciklusok a viselkedést és a mögötte lévő érzelmeket egyaránt tartalmazzák, és amikor ezekkel dolgozunk, akkor a két szint összefüggését vizsgáljuk, vagyis azt, hogy a másik által bennünk keltett érzelmek milyen viselkedéshez vezetnek, ezek a viselkedések pedig milyen érzelmeket idéznek elő a másikban. Ezek alapján az érzelmek alapján aztán ő is reagál a viselkedés szintjén. Mindezek miatt az EFT-ben sokat foglalkozunk az érzelmek leírásával, azonosításával, egymás felé való megfogalmazásával. Az érzelmeknek két szintjét különítjük el. Az elsődleges érzelmek (pl.: szomorúság, félelem, meg nem értettség, tehetetlenség) viselkedésünk legfontosabb, sokszor tudattalan mozgatórugói. Ezek szorosan kapcsolódnak az úgynevezett kötődési szükségletekhez, amelyek motiválnak arra, hogy kapcsolatban legyünk. Ha úgy érezzük, hogy ezekre a szükségleteinkre nem érkezik válasz, akkor negatív elsődleges érzéseket élünk át (magány, szomorúság, félelem, stb.). Szocializációnk során legtöbben azt tanultuk, már gyerekkorunktól kezdve, hogy ne fejezzük ki, ne osszuk meg elsődleges érzéseinket (mondjuk azért, mert az gyengeségnek tűnhet). Ezek így sokszor még magunk előtt is rejtve maradnak. Az elsődleges érzéseket (és az ezekkel összefüggő kapcsolódási igényünket) tehát nagyon gyakran nem fejezzük ki, és csak a másodlagos érzések kerülnek előtérbe: ezeket fogalmazzuk meg magunknak, illetve fejezzük ki a másik felé inkább. A másodlagos érzelmek (pl.: harag, szégyen, bűntudat, fásultság, frusztráció, összezavarodottság) tehát azok, amiket általában ki szoktunk fejezni a másik felé, illetve ezeket azonosítjuk a másik viselkedésében. Például ha azt látjuk, hogy a másik haragszik ránk, akkor nem gondoljuk, hogy a dühe mellett más érzései is lehetnek (pl.: szomorúság, tehetetlenség). Ebből fakad a sokaknak ismerős helyzet, amikor egy konfliktusban mindkét fél csak egyre dühösebb lesz, holott mindketten arra vágynak, hogy véget érjen a konfliktus és újra közel érezzék magukat egymáshoz. Nagyon fontos tehát, hogy egyszerre többféle érzés is motiválhat egy viselkedést, és ez meghatározza a párkapcsolati ciklus jellegét.

A kötődéselméletet John Bowlby alkotta meg az 1960-as években, egy olyan elméleti keretként, amely az emberek közötti kapcsolódás kérdéseire keresi a választ. Az anya-gyerek kapcsolat vizsgálatából kiindulva Bowlby a kötődést egy olyan önálló, velünk született emberi motivációnak tekinti, amely a közelség és a biztonság keresése, illetve a kommunikáció révén a túlélést szolgálja. A (jó esetben) megnyugtató emberi kapcsolatok hatással vannak arra, ahogyan a későbbiekben saját érzelmeinket szabályozzuk, illetve arra is, ahogyan másokkal való kapcsolatainkban működünk. Mivel a szülő-gyerek kapcsolat sajátosságai ilyen módon később a párkapcsolatokban is fellelhetők, a kötődéselmélet ma már a felnőtt kötődés vizsgálatára is kiterjed. Az EFT erre a tudásanyagra alapozva foglalkozik az egyéni (intrapszichés) és a kapcsolati (interperszonális) érzelemszabályozással, és azzal, hogy a biztonság keresésének különböző módjai hogyan jelennek meg az adott kapcsolatban, és hogy ezek milyen félreértésekhez, negatív, gyakran ismétlődő párkapcsolati forgatókönyvekhez tudnak vezetni. Az EFT módszere továbbá nagy hangsúlyt fektet az úgynevezett kötődési sérülésekkel való munkára és azok helyrehozására. A kötődési sérülések olyan múltbéli negatív kapcsolati tapasztalatok, amelyek kiemelten érzékeny, sokszor kiszolgáltatott helyzetben vagy életszakaszban érték az adott személyt (pl. betegség, veszteség, munkanélküliség, gyerek születése stb.). Kötődési sérülés olyankor következhet be, amikor egy fontos személy támogatására volna szükségünk, de ehelyett az egyénben a magány és elhagyatottság élménye válik hangsúlyossá. Az EFT kiemelt figyelmet szentel ezeknek a kapcsolati eseményeknek és a belőlük fakadó érzelmi elakadásoknak, így hatékonyan alkalmazható korábbi traumák és az elhúzódó párkapcsolati distressz kezelésében.

Az EFT gyakorlata egy strukturált, három szakaszból álló folyamatot követ: 1. Az első lépést a sok esetben intenzívvé váló viták és konfliktusok lecsillapítása, deeszkalációja jelenti. Ez úgy történhet, ha első lépésben feltérképezzük a problémát jelentő interakciós ciklusokat a párkapcsolatban. A ciklusok feltérképezése során azonosítjuk a központi jelentőségű viselkedéses mozzanatokat, illetve az azokhoz kapcsolódó érzelmi állapotokat és szubjektív tapasztalatokat. Így az ismétlődő negatív forgatókönyvek átláthatóvá válnak, és új jelentést kapnak, ami a konfliktusokat is csökkenti. 2. Erre a stabilabb helyzetre épülhet a munka következő szakasza, a pár tagjai közti kötődési kapcsolat újrastrukturálása. Miután a pár tagjai már nem egymásra, hanem a korábbi negatív interakciós ciklusokra tekintenek közös ellenségként, megfogalmazódhatnak kölcsönös igények, szükségletek, közös párkapcsolati célok. 3. Az elért eredmények megszilárdítása a terápiás munka során szerzett pozitív tapasztalatokra alapozva. Az újfajta kapcsolódás és az új kommunikációs minták kialakítását követően a folyamat utolsó szakaszában azon van a fókusz, hogy ezek a pozitív interakciós ciklusok saját erőből is továbbvihetők legyenek a mindennapi párkapcsolatban.

Az EFT megalkotói a párkapcsolati ciklusokat gyakran egy tánchoz hasonlítják. A tánc a táncosok interakcióiból épül fel, amely az EFT ciklusokban a viselkedésnek megfeleltethető. A tánc zenére zajlik, amelyek az EFT ciklusokban az érzelmeknek megfeleltethetők. Azért választottuk a Metronóm nevet, mert ez az eszköz az, ami a zene ritmusát és tempóját adja, illetve a zenészek számára a gyakorlást segíti elő, ahogyan az Érzelem Fókuszú Terápiában a terapeuta dolgozik az érzésekkel és segíti a pár tagjait viselkedésük megváltoztatásában és összehangolásában.

Ma leginkább Dr. Sue Johnson nevéhez kötik a módszert, aki számos publikációt és több könyvet is írt a témában szakembereknek és laikusoknak egyaránt. A módszer kialakulása emellett Johnson korábbi tanára, Dr. Leslie Greenberg nevéhez is fűződik. Greenberg a kliensközpontú terápia és az élményközpontú szemléletmód elemeiből merítve kiemelt jelentőséget tulajdonított a személyes tapasztalatok pontos megértésének és ezek kifejezésének. Korábbi tanítványával, Sue Johnsonnal együtt számos terápiás ülés videofelvételét elemezve alakították ki az EFT technikai eszköztárát, azokra a terápiás mozzanatokra építve, amelyekről úgy tűnt, hogy a kliensek számára fontos áttörést jelentenek a párkapcsolati problémáik feloldásában. Ennek az elemző munkának végül egy olyan átfogó módszer lett az eredménye, amely a változás folyamatára fókuszál, hozzáférhetővé teszi az érzelmi tapasztalatokat, és támogatja a személyek közötti biztonságos kötődés kialakulását, illetve helyreállítását. Az általunk, a Metronóm EFT-Műhelyben alkalmazott videotechnika is hasonló kutatási célokat szolgál (lásd 13. kérdés). Ajánljuk ezt a 2018-ban készült interjút Dr. Leslie Greenberggel:

!!!

Nem, az Érzelem Fókuszú Terápia alkalmazását az egyénekkel és a családokkal való munkában is vizsgálják. Dr. Sue Johnson legújabb könyvében már átfogó szemléleti keretben ír a kötődéselméletről, illetve az EFT alkalmazási lehetőségéről az egyéni terápiás folyamatban (EFIT, Emotionally Focused Individual Therapy), illetve családok megsegítésében (EFFT, Emotionally Focused Family Therapy). Az EFT Metronóm-Műhelyben mi is foglalkozunk egyéni terápiával, amelyben megtalálhatóak az EFT elemei más módszerekkel vegyítve.

Magyar nyelven itt, angol nyelven itt.

A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan, kutatói tevékenységünket a gyakorlati munkára alapozzuk. Mint minden kutatásnál, ebben az esetben is kiemelt szempont az empirikus adatok összegyűjtését szolgáló minél pontosabb módszertan, hiszen erre alapozva tudunk a tudományos sztenderdeknek megfelelő adatelemzést végezni, és megbízható kutatási eredményeket felmutatni. Ehhez az EFT esetében már számos kutatásban bevált módszernek bizonyult a videotechnika. Ennek során klienseink beleegyezése esetén az ülésekről (offline) videofelvételt készítünk, hogy azután részletesen tudjuk elemezni a módszer alkalmazásának különböző szempontjait a felvételeket visszanézve. A felvételeket szigorú előírások szerint, bizalmasan kezeljük, azokat a kutatócsoporton kívül más nem látja. A felvett anyagokból anonim, átfogó jellegű kutatási összefoglaló készül az adott kutatás szempontjainak megfelelő adatok tudományos elemzése után. Mindemellett, az akadálytalan terápiás munka érdekében a kliensek külön kérésére az adott alkalomról készült felvétel az ülés végén rögtön törölhető.

!!!

!!!